Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Sweet |
Ford:Nikita |
2011.05.09. 17:16 |
Egy használhatatlan álom, babonák, amelyek rajta csüngenek.
A szombat és a nap; még üresek a tervezőmben.
Még a szempilláim is hajlamosak az álmodásra, amik meggőrbítettek egykor.
8:00-tól 17:00-ig, valahogy...
Ő, aki elkezdte az ócska dumát, boldognak tűnt, miközben édesen beszélt az édes életről. Bennem van egy kis irigység.
Növekedett az idő, mikor megjósoltam a tartalmakat mielőtta tető felemelkedett.
Morajlás a K1-es lakosztályban. " Ez az a hely, ahova tartozom?"
Hogy becsületes legyen, csak 3 óra alvás kell, és elmeséli a vámot.
Habozok, egy meghívás tőle, kinek érdeke a középfokú oktatás.
Felruházva egy kiskönyvvel "Ideális Házasság K&V".
Figyelmeztet engem - a türelmetlenség tabu.
Az ellenérvek is profik, úgy tesz, mintha nem látná a pártalanítót.
A helyzet nem változott, miután Tokióba költöztem.
Ez nem édes, egyáltalán, hogy van ez?
Ez nem szeretet, olyat én még sehol nem kaptam a világon.
Félúton mindig eladlak, kérlek, most had legyek egy kicsit a tied.
Nincs még itt az idő egy mély lélegzetre.
Teljesen egy edül a fürdőszobában, egy másik "te" megjelenik, " Miért nem lazítasz?"
Ő, aki elkezdte az ócska dumát, boldognak tűnt, miközben édesen beszélt az édes életről. Bennem van egy kis irigység.
Mindig eladlak félúton, kérlek, most had legyek egy kicsit a tied.
Ha veszek egy mély lélegzetet, simítsd ki a kijáratokat, ahova mindig nehezen lépek
és az elsietett reggelek talán nem lesznek annyira rosszak.
|
Ajisai |
Ford:Nikita |
2011.05.09. 17:14 |
Csak a megmaradt illatok darabjaiban bízom, hogy emlékeztetnek az elmúlt napokra, gyengén sírtam, míg a virágok elhervadtak.
Az otthonaink különböző helyen voltak, de nekünk csak egy ernyőnk volt.
Mert nem akartam nedves lenni, elbúcsúztam.
Ha ezen az utcán, ahol a hortenziavirág van, elfrdítom a sarkot, elérem a szobádat.
Az a kevés távolság, most annyira messze vagy.
A csattanások, amik lefedték szempilláidat, kissé emeltek, és rajzló kezeden lévő lilás körmök...
Kerestem egy időt, amiben te ismeretlen vagy számomra
Eljött, hogy megbánjam azt az időt, azt az évet, amit elpazaroltam.
Az összejövetelünk reggelén
Mikor láttam mindent azok közül a dolgok közül, amiket megélhetésünkért viszünk a hátunkon
Nem tudtam rendesen mosolyogni
Önmagammal haladok a sajnálat spirálja felé
Mikor azt mondtad "látjuk egymást" és integettél, én láthattam a vonalakat a gyűrűsujjadon
Az a kedves hazugság, amit nekem mondtál, az volt az első és az utolsó
Ha ezen az utcán, ahol a hortenziavirág van, elfordítom a sarkot, elérem a szobádat.
Az a kevés távolság, most annyira messze vagy.
|
Alibi - Kifogás |
Ford:Nikita |
2011.05.09. 17:13 |
Semmi drámai nem volt benne
Lelkesnek tűntünk ámbár elváltak útjaink
Viszlát, viszlát
Egy gyenge mosoly, csupán egyetlen egy tűnik fel a párás ablakon
Sok indokunk van a búcsúra
Még az esernyővel kísért látvány viruló virágai is
Félhomályban rohanó emberek hulláma tova halad a Kurume vasútállomáson át
térnek vissza lüktetve a város előestjére
Végül tettünk egy igéretet
hogy bárki mást kísérünk egy hosszú kiránduláson Kínába
Bármit is mondtunk, egy romlott nő gyengeségéről, ez nem az volt
Tanulmányozd a légkört, annak büszke modorát
milyen tipikus B terv, nemde?
A következő szerető társ is azt fogja választani, nem?
Várj abban a boltban
Nagy Britannia népszerűtlen és bágyadt levegője
egy üveg italban volt
Mire persze éjjel lett,
jó dolognak tűnt ráeszmélni, hogy nem fog eljönni
A telefonkagyló másik végén
ott volt egy árny
nagyon óvatosan, kreált egy kifogást
Annak a csillagos éjszakának a fénye
elűzte az utcasarkot mikor közeledtünk felé
Mikor késve érkezett a találkánkra
El volt döntve
Olyan embernek lenni, aki egyenesen előre ment és várt
Olyan embernek lenni, aki, amíg nincs vége, rideg
Egy megoldás a kidolgozása helyett
lesz valami hatása a dohánynak miután eltűnik?
Szemben a legközelebbi várossal az utolsó vonaton,
Én csak lebegek
Úszok a folytonos hullámon
Az ég s az éjszaka kinyílott
ahogy le volt festve
Csókolj meg
Láttam egy álmot ami nem éppen vacak volt
egy hitvány személlyel
Nem tudok segíteni egy személyt szeretni, de azt mondom szeress
és akkor felejtesz
Ez könnyű
Valóban igaz volt, hogy
Húztalak és reméltem hogy megállsz
Nem értettem semmit
és a tiszta ég is csak egy hazugságnak tűnt
Az egyetlen dolog amit tudok,
hogy azok a könnyek hamar legördülnek majd?
Lelkesnek tűntünk ámbár elváltak útjaink
Viszlát viszlát
Egy gyenge mosoly, egyetlen egy csupán, tűnik fel a párás ablakon
|
Binetsu - Csekély Melegség |
Ford:Nikita |
2011.05.09. 17:10 |
Elragadva egy lemenő nap és az elnyúló árnyak által Túl fáradt vagyok, hogy kitérjek előlük És következőviszontlátásunk ígérete elől
Egy busz lesöpör téged is és engem is, olyan 8 óra tájban "Micsoda egy hosszúút", mondtam egy kicsit talán nevetve
Kék és Tavasz Vegyítve, elbájolva És egymásba olvadva
Kezd hát a nyitott albumnál
Lassan ,LassanCsak tovább a következőoldalra
Köszönöm Ámbár le se akarom tenni
Ezekkel a szörnyen hétköznapi szavakkal együtt sem
Ha zenére fordítanám őket mostantól fogva
Az lenne amire gondolok Aztán eltűnne
Legelőször amikor felbontottam a tőled kapott levelet
Azért, hogy megtartsam annak a napnak megszökött boldogságát
Lezártam hát azt
Ha belefáradtál az olyan dolgokba, mint a hazugság
HarcoljReméljÉs tévessz meg
Gyere vissza ide Nem ellenzem
Ha csak a vigaszért teszed Vagy csak a pillanatért
Köszönöm Ha a dolgok nehézre fordulnak
Hogy elérj mindent külön-külön
Ha visszapillantok A véget nem érőúton, mögöttünk
Nem találok ott semmi értékeset
Köszönöm Vajon messze vagy
Vagy épp mellettem Mindenért külön-külön
Ez a kellemetlen, csekély melegség ismét A szivárvány melletti, el nem érhetőég feléfordul
De csak miután felülmúltuk azt
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|